A végén túl. Tudományos hipotézisek a halhatatlanságról. A lélektől a kvantumtudatig - Utazzon Henry Stapp, Roger Penrose, David Bohm, Giulio Tononi, Federico Faggin és még sokan mások elméletein keresztül #850245

Az emberiség az idők során mindig is megkérdőjelezte a "halál" néven ismert jelenség természetét és a földi életen túli létezés lehetőségét. Ez a könyv arra invitál bennünket, hogy a modern tudományra alkalmazott metafizika szemüvegén keresztül fedezzük fel ezeknek az ősi kérdéseknek a mélységeit, hogy megértsük az emberi szellem lényegét és természetét.
A kvantumfizika megjelenése előtt a láthatatlan jelenségek világát, amely az emberi felfogóképességen túl van, hagyományosan a metafizika, az ontológiai és transzcendentális kérdésekkel foglalkozó filozófiai diszciplína számára tartották fenn. A régi megkülönböztetés az anyagi és a szellemi között éles volt. A fizika a fizikai és mérhető jelenségek vizsgálatára összpontosított, míg a metafizika olyan metafizikai kérdésekkel foglalkozott, mint a lélek lényege, a tudat természete és az elmúlás utáni élet.
A 20. század elején a kvantumfizika forradalmával azonban a valóság alapjai megrendültek. A szubatomi szintű kísérletek az anyag olyan viselkedését mutatták ki, amely teljesen eltért attól, amit a klasszikus fizika törvényei előre jeleztek. Olyan fogalmak jelentek meg, mint a kvantum szuperpozíció, az összefonódás és a hullám-részecske kettősség. Ezek a jelenségek megfoghatatlanok, közvetlenül nem figyelhetők meg, és megkérdőjelezik az objektív, determinisztikus valóságról alkotott hagyományos elképzelésünket.
Ebben az összefüggésben az, ami egykor a metafizika területéhez tartozott, mint például az emberi tudat természete vagy a lélek halhatatlansága, fokozatosan az elméleti fizika vizsgálati tárgyává válik.
Néhány úttörő tudós olyan fizikai modelleket próbál kidolgozni, amelyek magyarázatot adnak látszólag nem fizikai jelenségekre, amelyek azonban szorosan kapcsolódnak emberi tapasztalatainkhoz.
A tudatosságot például egyre inkább az agy komplexitásával és annak kvantumszintű kölcsönhatásaival összefüggő, kialakulóban lévő jelenségnek tekintik. Hasonlóképpen, egyes elméletek olyan dimenziók létezését tételezik fel a téridőben, amelyek lehetővé teszik a nem anyagi valóságok létezését, megnyitva az utat a lélek halhatatlanságára vagy a fizikai átjárón túli létezés lehetőségére vonatkozó hipotézisek előtt.
Végső soron a kvantumfizika és az olyan ősi egzisztenciális kérdések, mint a tudat, a lélek és az elmúlás utáni élet egyesülése a kortárs tudományos kutatás izgalmas és ellentmondásos határterületét jelenti. Ez az interdiszciplináris megközelítés újradefiniálja a tudomány és a spiritualitás közötti határokat, megkérdőjelezi a valóságról alkotott hagyományos elképzeléseinket, és új perspektívákat nyit a világegyetem és az ember természetével kapcsolatban.
Ez a könyv nem azt kérdezi, hogy a lélek (vagy a tudat) fennmarad-e az átmenet után, hanem olyan átalakulást tart magától értetődőnek, amely a pszichológiai identitást változatlanul megtartja. A kérdés, amelyre a könyv a jelenlegi tudományos ismeretek és a legnevesebb elméleti fizikusok véleményének felhasználásával próbál választ adni, arra irányul, hogy megértsük, milyen formában megy végbe ez az átalakulás.
Nyilvánvaló, hogy a lélek vagy a kvantumtudat "információként" él tovább az elmúlás után. A legfejlettebb elméleti spekulációk arra kíváncsiak, hogy a jövőben létezhetnek-e olyan tudományos eszközök, amelyek képesek dekódolni ezt az információt, vagy akár beszélgetni is tudnak vele. Végső soron a kvantumfizika és az olyan ősi egzisztenciális kérdések, mint a tudat, a lélek és az élet az elmúlás után, ötvözése a kortárs tudományos kutatás izgalmas és ellentmondásos határterületét jelenti.